/// Vallomások a minőségről

Az új évezred számomra a minőségirányítás megismerését és aktív használatát hozta. Később megismerkedtem a tudásmenedzsmenttel, és a kettő együtt egy nagyon izgalmas páros.

Az alábbi előadás 2006-ban született, az EOQ, az Európai Minőségügyi Szervezet egyik rendezvényén tartottam.

1

Korunkban a tudás új szerepkörben tetszeleg. A tudás hagyományos meghatározásai már nem teljesen alkalmasak ennek a szerepkörnek a jellemzésére.

A korábbi tudás-meghatározások filozofikus jellegűek voltak, mert már az ókor gondolkodóit is foglalkoztatta ez a témakör. A mai kor embere a filozofikus, hitelméleti és természeti meghatározások mellett technokrata, financiális meghatározásokra törekszik.

2

A középkorban és az újkorban már rájöttünk, hogy a tudás nemcsak az egyéni boldogulás, hanem a társadalmi jólét és a gazdagság eszköze is.

Ugyanakkor az okos ember okos szervezeteket tud létrehozni, sőt, a szervezeti tevékenység egyre nagyobb hányada – közvetve vagy közvetlenül – a tudás menedzselése.

3

A tudás ma már nem a korábbi rendezetlen halmaz („a zseni átlátja a káoszt”) – hanem jól körülhatárolt és meghatározott elemi építőkockákból épül fel.

A tudás önmagában nem hatalom és nem a boldogulás eszköze, legföljebb az elefántcsonttoronyba zárkózott bölcset boldogítja: a tudás akkor termel, ha szakértelemként funkcionál: a szakértelem nemcsak termelőerő, hanem újabb és újabb tudás-elemek megszerzésének, a tanulásnak is eleme.

A tudás olyan mennyisége áll rendelkezésre és olyan hatalmas mennyiséget kell a siker érdekében aktívan használni, hogy az egyéni tudás helyett a szervezetbe beágyazott tudás a meghatározó.

4

Az ember és a szervezet tudása mindig nagyobb, kiterjedtebb, mint amit használunk vagy másnak át tudunk adni. Az explicit tudás meghatározható, átadható, de a siker reprodukálására nem elegendő. Mindannyiunkban rejlik több-kevesebb rejtett, tacit tudás; a tudásmenedzsment a formális eszközeinek alkalmazása mellett ereje nagy részét a tacit tudás explicitté tételére fordítja.

5

A tudás ma már nem stabil, szilárd váz – inkább képlékeny, folyton változó, konglomerátum. Gyakorlatilag végtelen: a tudás mindig tudást szül, ha jól alkalmazzák: alapvető emberi tulajdonság a fejlődésre való törekvés.

Helyettesíthető is a mások – pld. Versenytárs – tudása, de csak jelentős idő, pénz és munka ráfordításával. Ezért törekszik minden szervezet a saját tudásállományának megőrzésére és a mások tudáskészletének eltulajdonítására.

6

A tudásmenedzsment képesség, módszer és folyamat, vagyis ezek összessége. Mindezek a fogalmak ismerősek a minőségirányítás rendszeréből is: nincs itt valami kapcsolat? Később erre is rátérünk, de előbb nézzük meg azt a közeget, amelyben ezek az összetevők munkálkodnak.

7

Minden iparág hihetetlenül elbonyolódott: míg a középkorban egy szakma eszközrendszere – tudása – stabil volt akár évszázadokon keresztül, napjainkban ez már nem áll: elég megnézni egy-két éves szakmai folyóiratokat, hogy a tudás elavulásának tanúi lehessünk.

A termékek egyre bonyolultabbak (vagy egyre silányabbak, ha a bennük megtestesült tudás nem elegendő) és egyre több információt hordoznak (pld. egy számítógép installálása).

Már rég nem az anyagot fizetjük meg egy termékben, hanem a benne megtestesülő tudást. A legértékesebbek azok a termékek, amely megörökölték a tudás általános, modern jellemzőit: elsősorban a továbbfejlődés képességét.

8

Mivel a tudásmenedzsment és a minőségirányítás is folyamatokban gondolkozik, kézenfekvő a két műfaj analógiája. Az elemi tudás konvertálhatósága is dokumentumokban testesül meg, bár ezek általában szinte kizárólag elektronikus dokumentumok minden ágazatban (gondoljunk pld. a számítógép felhasználására az irodalomtörténetben, nyelvészetben, orvostudományban stb.)

Szinte valamennyi minőségirányítási fogalom alkalmazható a tudásmenedzsmentben és viszont.

Egy sikeres szervezet nemcsak a saját, hanem az ügyfeleiben megtestesülő kollektív tudást is kiaknázza, gondoljunk a távközlési cégekre, amelyek az ügyfélkör szokásaiból alkotják meg termékeiket.

9

A minőségirányítás és a tudásmenedzsment támogató eszközei is hasonlóak: itt már végleg elmosódnak az egyes műfaji, tudományági határok.

Galilei szerint: ami mérhető, azt mérd meg, ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé. Ugyanígy, ami feldolgozható adat, azt dolgozd fel, ami nem feldolgozható, azt tedd feldolgozhatóvá.

10

Tapasztalataim szerint csak az a szervezet sikeres hosszú távon, amely egységes rendszerben kezeli a boldogulás eszközeit és meg van győződve azok üdvözítő hatásairól. Ezt régen elkötelezettségnek hívták, de ez ma már nem elegendő: az elkötelezettség egyfajta hit, de a tudásmenedzsment és a minőségügy objektív szükségszerűség.

Nem igaz, hogy a minőségirányítás és a tudásmenedzsment elembertelenedik: a meggyőzésnek és az empátiának helye van ezekben a tudományokban.

11

A tudás, mint érték apostola Karl-Erik Svejby (alkalmam volt egy performanszán részt venni – nem előadás volt, hanem jól felépített színjáték). Ő arra tette fel az életét, hogy elfogadtassa a szervezetek vezetőivel: a vállalati érték egyre nagyobb, ha nem meghatározó része a nem materiális érték: a munkatársak, a szervezetek, az ügyfélkör, a beszállítók tudása.

12

Régi egyetemi mondással búcsúzom és köszönöm meg a figyelmüket.

13